Johnny Mnemonic, kanadai-amerikai akciófilm, 96 perc, 1995
Szimpatikus, bár aggasztó gondolat, hogy ebben a sci-fiben nem a gyilkos robotok, mint pl. a Mátrix esetében, ahol szintén Keanu Reeves a főhős, hanem maga az ember lesz az okozója annak, hogy az emberiség hanyatló korszakába ér. A túltolt technológia miatt kifejlődik egy halálos betegség, ennek a kórnak a gyógymódja az az adat, amit Johnny (Reeves) az agyi implantátumában őriz, mint nemzetközi futár, aki a fejébe épített tárhelyben csempész információt a nagyvárosok közt ingázva.
A film az 1995-ös fikció szerinti napjainkban játszódik, pontosabban az előző évtizedben, és számos dolog megvalósult az óta. Láthatunk pl. videó telefont, és deepfake-hez hasonló technológiát. VR szemüveggel interneteznek, és a filmbeli implantátumok és testbe ültetett „drótok” pedig durva előképei lehetnek napjaink legkorszerűbb művégtagjainak és implantátumainak.
A társadalom szélsőséges rétegződése, mint a metropoliszok világpolgárai és a szemétből komputereket építő hajléktalan lotekek közötti szakadék felidézi a valóság egyenlőtlenségeit. A technológia minden átkával együtt az egyenlőség eszköze kell, hogy legyen, amennyiben a megfelelő embereknek sikerül kiszedni Johnny fejéből az adatcsomagot.
Szimpatikus, bár aggasztó gondolat, hogy ebben a sci-fiben nem a gyilkos robotok, mint pl. a Mátrix esetében, ahol szintén Keanu Reeves a főhős, hanem maga az ember lesz az okozója annak, hogy az emberiség hanyatló korszakába ér. A túltolt technológia miatt kifejlődik egy halálos betegség, ennek a kórnak a gyógymódja az az adat, amit Johnny (Reeves) az agyi implantátumában őriz, mint nemzetközi futár, aki a fejébe épített tárhelyben csempész információt a nagyvárosok közt ingázva.
A film az 1995-ös fikció szerinti napjainkban játszódik, pontosabban az előző évtizedben, és számos dolog megvalósult az óta. Láthatunk pl. videó telefont, és deepfake-hez hasonló technológiát. VR szemüveggel interneteznek, és a filmbeli implantátumok és testbe ültetett „drótok” pedig durva előképei lehetnek napjaink legkorszerűbb művégtagjainak és implantátumainak.
A társadalom szélsőséges rétegződése, mint a metropoliszok világpolgárai és a szemétből komputereket építő hajléktalan lotekek közötti szakadék felidézi a valóság egyenlőtlenségeit. A technológia minden átkával együtt az egyenlőség eszköze kell, hogy legyen, amennyiben a megfelelő embereknek sikerül kiszedni Johnny fejéből az adatcsomagot.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése